Ez egy kivételes alkalom, hogy a suliból írok ;P
A dolgok tegnap óta semmit nem változtak. Egyszerűen ki akarok ugrani a bőrömből, annyira boldog vagyok, de közben meg akarok halni, mert a bánat elemészt.
És vetélkednek az érzések, nem tudom, melyik fog győzni. Elegem van, de közben folytatni akarom. Utálom magam, de mégis büszke vagyok, mert olyan dolgokat sikerült elérnem, amiket nagyon kevesen tudnak. Az már egyszer igaz, hogy hatalmas akaraterővel rendelkezek, és utálom feladni, de...
... most lehet, hogy mégis fel kell. Mert reménytelen a folytatás. Örülök a mostani helyzetnek, és nagyon hiányzik Vn. Anyira várom a karácsonyt, az alkalmat, hogy találkozhassunk...
Ja, és persze tudom, hogy He-nek csak egy vagyok a többi közül, de He2-nek nem :]
Most ezt nem fogom megmagyarázni, az a lényeg, hogy Reni kezdett rátapintani az igazságra, de csak a felére. Mert He2 még ott van, és nagyon köszönöm neki, nélküle már nem élnék, de He...
Az élet sose volt könnyű, és nem is lesz...
Még otthon is írok majd, mert van miről, és akkor majd képet is mellékelek, lehet, hogy utólag ide is.
Addig is, legyetek jók, én is igyexek az lenni, de nem tudom, meddig bírom még...
