Egy hét, és visszajön Vn! Már úgy várom, úgy hiányzik!
Még mindig fáj a sebem, amit akkor szereztem amikor a buliban beestem az asztal alá! Szegény térdem... Továbbra sincs jó hangulatom, de valamire megint rájöttem:
Pszichológus szeretnék lenni, mert:
- Tudnék választ mások problémáira, és olyan jó érzés segíteni...
- Magammal is kibékülnék...
Bár, ez egyébként is sikerülhet, most mégis ez a foglalkozás áll legközelebb a szívemhez...