Megint a suliból írok :)
Néhány változás zajlott le bennem. Azt leszámítva, hogy minden egyes idegen embertől rettegek, és a fővárosba se szívesen utazok már; jól vagyok. És elhatároztam valamit: Le fogok fogyni. Mert híztam xD És ez nem jó!
Semmi kedvem semmihez! Ez nem jó, mert olyan unott vagyok. És tele problémákkal. Tanulás, próbák a karácsonyi műsorra, de a fakultációkat, plusz-órákat, angol-ének, német-ének és szereplésgyakorlás-próbákat nem lehet összeegyeztetni. Valamelyikről mindig lemaradok, és persze be kell pótolni a mulasztottakat. A hetem így tiszta káosz. Minden hétfőn 6 órám van, ha még valami, akkor 7. Kedden magyar kompetencia a hatodik, jó esetben vége a napnak utána, és jöhetek haza tanulni szerdára, meg csütörtökre, ugyanis szerdán angolom van délután 3-4 között. Utána már szenvedés tanulni... Csütörtökön pedig suliból eljövök kémiáról és matekról, azért, hogy Pestre menjek előkészítőre, ahonnan 7-kor érünk haza. A vonaton tanulok, meg még 7 után, és pénteken próbák várnak. Délután közi, ami elveszi az időt, de nem akarom kihagyni, mert legalább egy picit pihenek. Hétvégén egy napom tele programokkal, a másik tanulással. Tök jó :Đ
Ezzel a heti beosztással még semmi probléma, azt ki is hagytam, hogy minden nap (hétvégén is gyakran) egy-két órát angolul beszélek (írok) nyelvgyakorlás céljából.
Ez már csak hobbiból, tehát ezzel sincs semmi baj. Sőt, még a külföldi magántelefonszámról érkezett hívások sem érdekelnek.
De az a bizonyos dolog, amiről nem beszélhetek, na, az kezd az agyamra menni. Mindegy, mert hamarosan minden oké lesz (remélhetőleg), és egy vicces álomként fogunk visszagondolni rá...
